Vilnius XII. Vilnius folyói és hídjai
Vilnius folyói és hídjai
Litvánia bővelkedik felszíni vizekben, ha nem is az ezer tó országa, de bármerre megyünk érintetlen és néhány kiépített parttal rendelkező tavat találunk találunk.
Az ország legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület terület, 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják és az ország legmagasabb pontja 292 méter, így nagy sodrású folyókra, hatalmas vízesésekre ne számítsunk.
Tavat akár Vilnius központjában is felkereshetünk, ami kedvelt pihenőhely, vagy az ország bármely területén, akár olyant ami megközelíthetetlen.
Természetesen folyókat, patakokat is találunk az országban, olyanokat is, amelyek keresztül folynak Vilniuson.
 |
| Neris folyó átszeli a várost |
Az ország fontosabb folyóiról röviden.
Az ország legnagyobb és egyben hajózható folyója a Nyeman folyó.
Irodalmi megjelenése:
"Másnap Napóleon utolérvén a hadsereget, kocsin elhajtatott a Nyeman folyóhoz, s azzal a szándékkal, hogy megvizsgálja az átkelés helyét." (Tolsztoj, Háború és béke)
A folyó Fehéroroszországban ered, 176 m tengerszint magasságban, majd átlépve a határt Litvániában folytatja útját, végük Kalinyingrád területén ömlik a Balti tengerbe. Hossza 937 km, melyből 461 km Litvániában van. Hajózható hossza 600 km, így Fehéroroszorság, Litvánia és a Balti tenger közötti áruszállítására is alkalmas. Litvániában Kaunasnál felduzzasztva vizierőművet hajt meg.
Nagyságrendben a következő a Neris folyó.
 |
| Jégzajlás a Nerisen |
Neris Litvánia második legnagyobb folyója, 510 km hosszú, ebből Litvániába 235 km.
Fehéroroszországban a Minszki-hegyvidék északi lejtőjén ered, folyó változatos utat tesz meg amíg a Nyeman folyóba ömlik Kaunasnál, a Kaunas-vár közelében. Közben átfolyik Vilniuson.
Jelentős még a Venta folyó.
A folyó eredése a Litván Venta tó és és Lettországban ömlik a Balti tengerbe. Hossza összesen 343 km. Vilniust messze elkerüli.
A Vilnia folyó.
A folyó elnevezése a litván hullám, hullámzó szóból ered, fontos történelmi szerepét Vilnius alapításánál írtam le.
A Vilnia litván folyó, forrása Vindžiūnaiban található, Vilniustól délkeletre a Fehérorosz határtól néhány kilométerre. Hossza 80 km és a Nerisbe ömlik Vilniusban.
 |
| Vilnia hullámai |
A Vilnia litván folyó, forrása Vindžiūnaiban található, Vilniustól délkeletre a Fehérorosz határtól néhány kilométerre. Hossza 80 km és a Nerisbe ömlik Vilniusban.
A folyók Vilnius bőven értelmezett belvárosi folyásán kívüli látványosságokról másik blog bejegyzésben írok.
A Voke folyó bár kisebb jelentőségű, de a Nerisbe Vilnius területén ömlik. 
A folyó 36 km hosszú Pais környéki tavak vizét vezeti a Nerisbe. Jelentősége ne nagy, de kirándulóhelyként csodálatos.
Séta a Neris partján
A Neris parti sétát, vagy kerékpáros kirándulást a Szent Péter és Pál templomtól (Antagalnio u. 1) érdemes elkezdeni és a folyó folyásirányában haladva a Sluškų utcán a Goštauto utca végéig eljutni.
A szent Péter és Pál templom, amelyben több mint 2000 szobor díszíti az épületet.
A templom előtti körforgalomból eljuthatunk a Žirmūnų hídig. A híd 1966-ban épült és a Szovjetúnió első különleges "keretkonzol" hídja. Érdekessége, hogy a két part között 8 méter szintkülönbség van, így asszimetrikus a híd kialakítása.
A híd alját, mint jellemzően a vilniusi hidakat egy-egy műalkotás díszíti. A képen a "Király alma"(talán országalma) szobor látható.
Kitérő!
Ha tervezett útirányt egy kicsit megváltoztatjuk és a folyásiránnyal szembe indulunk a egy kilométerre elérjük a Silo (talán Gyapjú) hidat.
A híd nagy forgalmú, a tágan értelmezett belváros város északi részén köti össze a folyó két partját. Története talán érdekesebb mint maga a híd. A két világháború között épült, a város gyalogos és keskenypályás vasútjának forgalmát bonyolította le. (talán villamos). A második világháború alatt tilos volt rajta a polgárok közlekedése. 1944-ben a németek felrobbantották és csak 1999-ben épült újjá.
 |
| A vadregényes folyópart |
Ha a hídról lenézünk az érintetlen folyópartot láthatjuk
Ha tovább indulunk ebbe az irányba találunk egy gyalogos hidat a Vingis parki hidat.
Majd távolabb még egy a gyaloghidat, a Žvėrynas hidat, valamint a túloldalon a Verkių regionális parkot találjuk, a városi parkokról egy másik blogban írok.
 |
| Verkių park, Neris folyó |
Kitérő vége!
De forduljunk az eredeti irányba.A parti úton haladva a folyómeder szépségeiben gyönyörködhetünk, ami nyáron csodálatos zöld természetesen.
A folyó kanyarulata miatt a bicikli útban végződő utunk találkozik a Kosciuškos úttal, amely tovább vezet minket a parton. Az utca nevét egy sok hazafiságú hősről kapta, aki az Amerikai függetlenségi háborúban ugyanúgy harcolt ahogy Francia forradalomban és az oroszok elleni litván harcokban.
 |
| Kosciuškos út |
De mielőtt a Kosciuškos útra kijutnánk egy szobor állja utunkat a Peter, Jonas és Antanas Vileišiai testvérek szobra, akik a Litván állam újjáépítői.
A teret elhagyva a következő látványosság a Vilnia folyó torkolata.
 |
| Vilnia torkolat felső vár alatt |
Bár a torkolat nem túl szép, de a környezet látványa annál többet ad.
Ha tovább megyünk a Litván Nemzeti Múzeum épületei sorakoznak, amelyek nem mások, mint a Királyi palota épületei.
A folyón itt találjuk a sétahajó kikötőjét is, amely rövid hajókázást kínál elsősorban a gyerekeknek.
 |
| A kép nem a kikötőnél készült |
Elértünk a következő hídhoz a Mindaiguas király hídhoz.
 |
| Jégzajlás a híd alatt |
Magyarországhoz köthető esemény!
Egy Szovjet-Magyar esemény kapcsán 1975-ben. A Mindaigo híd helyén a mólóhoz közel építés alatt lévő pontomhíd állt, amit határidőre nem sikerült átadni, egy esemény során ember életeket követelt. Április 13-án a Magyar Syrius együttes koncertezett a városi Sportpalotában a Szovjet-Magyar barátság hetében ( április 4-hez köthető). Miután külföldi együttesek nemigen léptek föl a Szovjet birodalomban ezért több ezer ember érkezett Litván területről.A koncert végén a tömeg az akkor álló több kilométerre lévő Zöld híd (később láthatjuk) helyett, a még át nem adott pontom hídon indult át, de a híd nem bírta el a a terhelést. A jeges Nerisből (nem Duna méretek) sikerült sok embert kimenteni, de így is voltak eltűnt személyek. Az eseményeket a szovjet sajtó csak hetek múlva publikálta, elég volt egy április 4-i vonatbaleset erre az időszakra.
Ezen a szakaszon járt egy komp is, tehát egy fontos átkelő helynek bizonyult.
Térjünk vissza a hídhoz.
Mindaiguas nagyherceg és első litván királyról elnevezett hidat 2003-ban adták át a király koronázásának 750. évfordulójára, amelyről emléktábla található az egyik hídfőnél.
A híd túlsó oldalán feltűnő épület a volt hőerőmű és elektromos központ látható, melynek egy az iroda épület részében ma az Olasz Nagykövetség, az ipari részben az Energetikai és Műszaki múzeum található. Valamikor Vilnius áramellátása ebből az épületből került elosztásra.
 |
| A volt erőmű szobra |
Az épület tornyán látható szobor az talán elektromos áram győzelme a fáklyás világítás fölött címre hallgathat.
A túloldat egy csőkígyó nyúlik a folyóba, mintha a régi hőerőmű hűtővíz ellátását szolgálta volna, amely mint technikai emlék maradt a parton, de nem, ez egy helyi művész alkotása, köztéri szobor.
Ha tovább indulunk, elérünk a Kálvária úti csomóponthoz, ha házat fordítunk a folyónak, akkor a a távolban a Gedimino sugárutat, az Operaház épületét és a Kormány épületét.
 |
| Operaház |
De forduljunk vissza a folyó felé. Előttünk a Žaliasis tiltas (Zöld híd), amely nevét a színéről kapta.
A híd története az ország történetének leképezése, csak néhány konkrétum a hídról.
Eredetileg itt állt Vilnius legelső hídja hídja, az első feljegyzések szerint 1386-ban jelölték ki a nyomvonalát.
I. Zsigmond lengyel király, litván nagyfelyedelem Albert Goštautut bízta meg egy híd tervezésével 1536-ban elkészült egy zsindelyekkel borított híd, amit Didžiuoju (Nagy) hídnak neveztek. 1621-ben a hidat felújították, de a népnek rovására. 1655-ben az orosz csapatok felgyújtották, de 1674-ben már új híd állt. 1766-ban felújították, a színe alapján a Zöld nevet ekkor kapta.
1810-ben Napóleon bevonulása után a híd leégett, de 1828-ra újra felépült, majd 1848-ban felújították.
 |
| Žaliasis tiltas |
1915-ben a visszavonuló orosz hadsereg megpróbálta felrobbantani, de ez sikertelen kísérlet volt.
1944-ben a németeknek a városi erőmű és a szivattyú-telep felrobbantásával a hidat is sikerült használhatatlanná tenni.
A jelenlegi hidat szovjet mérnökök tervezték, 1952-re felépült. A hidat négy, a szovjet propagandát erősítő páros szoboralak díszítette.
A híd a nevét 1990-ben kapta vissza, a szobrokat 2015-ben távolították el.
A szobrok helyére 2019 tavaszán új alkotások kerültek.
A híd alatt a "Lánc" című alkotás található. 2019 óta a lánc leherült a hídról
A híd túloldalán feltűnő épület a Raduskevicius palota.
A part itt már kiépített, szabályzott szakasz. A következő partszakaszon a 2004-es "Love Shores" projekt keretében elkészített pari lejtőn a "Szeretlek" és "Én is" felirat látható.
A part mentén tovább haladva egy úszó csónakház tűnik fel. Innen indul néhány kisebb sétahajó.
Ha látványt meguntunk sétálhatunk tovább, így elérünk a Baltasis tiltás-ig (Fehér híd). Nevét szintén a színéről kapta, jellemzője, hogy gyalogos híd, kerékpár sávval.
 |
| Baltasis tiltás |
Sok mindent nem lehet róla tudni, feltételezhető, hogy az egészséges életmód, a gyaloglás, a sportolás és a pihenés lehetett a célja a híd megépítésének. 1995-ben adták át, összekötve az óvárost a lüktető új városrésszel.
Az óváros felőli hídfő jelentéktelen, de a túlsó oldal sokat sejtet magáról.
Azért a híd felénél álljunk meg, itt új hídi szoborral találkozunk a Spindulys ietis (Sugár dárda) szoborral.
Az ég és a föld összekötését sugallja nekünk,
A két kapu nem vámház!
A városrészhez igazodva a modern hídfő igazán fagylaltozót, büfét rejt, bár a forgalma nem túl jelentős. Ezen a hídon a turistákon kívül az megy át aki sportolni akar, vagy leheveredni a fűbe, esetleg hőlégballonozni, vagy pénzt költeni a CUP plazában.
A hídfő egyik oldalán sportolási lehetőségek vannak (voltak), strandröplabda pálya, kosárlabda pálya lelátókkal, gördeszka pálya, BMX pálya, szabadtéri edzőgépek.
A terület felújítását, bővítését ez évben kezdték meg, akár nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas röplabda pálya is lesznek.
 |
| Tervek a 2021-ben átadandó sportkomplekszumról |
Ami érdekes, hogy a fiatalok nem bandába verődve, egymást kitúrva használják a területet, hanem együtt megosztva, kezdők, profik egymásra vigyázva a veszélyes területeken.
A hídfő másik oldalán egy nagy füves terület van, ahova piknikezni, pihenni, a napsütést élvezni járnak az emberek.
A vizet gyakorta kishajók, evezősök foglalják el.
A parton rendezvényeket szerveznek, hőlégballonok szálnak fel, vígy a biciklisek, evezősök leülnek egy fagyira, üdítőre.
Az álló angyal mögött pedig vásárolhat bármit amit egy bevásárló központban lehet.
 |
| Kilátás a túlsó partra. |
 |
| Útközben a parton egy szobor |
Lassan elérjük a következő hidat, amely nem túl szép, de annál nagyobb forgalmat bonyolít le. A várost átszelő E272-es út megy keresztül rajta.
Két érdekessége van, az egyik, hogy a hídról leérve az út föld alatti alagútba n folytatódik (a Gedimino sugárútnál már utaltam rá) a másik a neve ugyanis Geležinis Vilkas (Vas farkas) hídnak hívják. Vilnius alapítása blogban utaltam a névre.Ha a folyó kanyarulatát követjük a Gedimino sugárúthoz érünk. Itt találkozunk a következő híddal a Zvéryno híddal.
A hidat 1905-ben építették, eredetileg Miklós hínak nevezték. A híd az mai nevét egy 1991-es forradalmi hősről kapta, aki a hidat védte.
1944-ben a híd középső részét újjá kellett építeni, de 1987-re újra probléma volt a híddal, ezért nem messze egy új hidat húztak fel a forgalom elterelésére.
A híd alatti szobor a "Hajó félhold".
A híd túlsó oldalán az Isten anyja ortodox egyháza "Ikon az égből"templom magasodik a híd fölé.
A hidat elhagyva
Tovább már kevés látnivaló van, az utolsó állomás a Liubarto híd, vagy Új Zveryno híd, amely a városközpont hídjait igyekszik tehermentesíteni. 1987-ben adták át a forgalomnak.
 |
| Október 23-án a magyar trikolor színeiben (2020) |
Ha tovább mennénk a kanyaron túl a Vingio parkas (Városi park)-ba jutunk, amely egy másik blogbejegyzés témája.
 |
Egy csendélet a Neris folyóról |
Vilnia parti séta
Evezzünk más vizekre, járjuk be a Vilnia folyó partját is.
Az utunkat a víz folyás irányával szemben kezdjük el. A folyó torkolatánál egy nagyobb fizetős parkolóhely található, ahol letehetjük az autónkat a gyalogos túrához felkészülve.
Bár ez a kép már szerepelt, de érdemes megismételni, mert innen szép a torkolat látványa.
A látható Pilies tiltas,Vár híd, amelyen az Arsenalo út halad rajta, amely út a Régi és Új Arsenálról kapta a nevét. A képen a Régi Arzenal épülete fehérlik, amelyben az Iparművészeti Múzeum kapott helyet.
 |
| A torkolat hídja |
A jobb oldalon a Gedimino vár magasodik, a folyó másik oldalán a Három Kereszt hegy és a Bekes hegy látható. Ezekről egy következő blogban írok.
 |
| Bekes hegy |
 |
| Felső vár |
A hegy alján végigsétálva a Tiltas Bernardinų sode (Bernandinu park hídja) hídhoz érünk, itt kell választani, hogy a Vilnia melyik partján menjünk tovább. A Vilnia folyó teljes szakaszán 36 híd áll, Vilniusban ebből 23, amelyből most kevesebb mint a felét nézhetjük meg.
Ha a hídon átmegyünk akkor erdei sétával felkapaszkodhatunk a Bekes hegyre, vagy tovább mehetünk a folyó mentén, bár kicsit kockázatos a meredek part vagy el kell távolodni a parttól. Ha maradunk ezen az oldalon a Bernardie park mellékbejáratához jutunk.
 |
| Lépcső a Bekes hegyre |
 |
| A park egyik bejárata |
 |
| és ősszel |
 |
| A folyópart a parkban télen |
vagy
A park sétányán végén a kijáratnál A Vilniui Állami Kulturális Rezervátum Igazgatóságá-nak épülete látható. A folyó túlpartján a Vilniusi Művészeti Akadémia új épülete áll, a két partot a Fluxus tiltas, gyalogos híd köti össze. A híd 1984-óta áll, eredeti neve Akadémia híd volt
 |
| A park egyik kijárat |
 |
| Múvészeti Akadémia |
A hídfőnél egy, a városra jellemzően elvont. szobor található
Ha a park szépségeit megnéztük, amelyről külön blog készül, akkor eljutunk Šv. Brunono Bonifaco utcán keresztül eljutunk aSzt Anna templomig és Adomas Mickeviciu lengyel-litván költő szobráig.
Közben egy BDA tiltas (Vilniusi Akadémiához vezető híd, szabad fordításban) mellett mentünk el, amely az Akadénia és a folyóparton élők autós forgalmát biztosítja.
 |
| BDA híd |
De menjünk tovább a part mentén. Itt a folyó egy nagy kanyart vesz, majdnem egy hurkot alkot. A folyón belüli (folyón túli) terület különös része Vilniusnak. Ez a terület a bohémok területe "Uzipus" (už upės, folyón túli), amely a bohém városrész és a városon belüli külön Köztársaság.
 |
| UZIPUS KÖZTÁRSASÁG bejátata |
Ha az ember a Vilnia folyó partján jár, ezt a különös helyet meg kell nézni, de ez egy másik blogbejegyzés témája lesz.
 |
| A katedrákis mögötti folyópart |
A katedrális elhagyva jutunk Uzopis autós kijáratához a Bernardinų tiltas (híd)-hoz. 1880-tól itt fából készült híd állt, ma egy rácsos hidat találunk.
 |
| Hídfőn egy faragott oszlop |
A híd túloldalán a Tibeti parkot láthatjuk
Mielőtt Uzupis bejárati hídjához érnénk, meg kell kerülni az Orosz Ortodox Katedrálist, amely Theodokos (Jézus anyja) nevet viseli.
A templomokat bemutató blogbejegyzésben foglalkozom majd az épülettel.
 |
| A szabad művészek egyik alkotása a Vilnia folyóban |
Uzupis "főbejáratát"érjük el, az egyirányú hídon keresztül juthatunk az óvárosból a bohém városrészbe.
Užupio tiltas (Uzopis híd) 1605-től állt itt fahíd, azonban vagy tűzvész, vagy áradás többször elpusztította, jelenlegi formájában 1901 óta áll.
2019 ben a hintát leszerelték
Ugyancsak érdemes benézni - ha találunk helyet - az Uzopis kávézóba akár egy jó nyári vacsorára is.
Továbbhaladva a folyó parton újabb kanyar következik, elhagyva a Maironio utat, a Kūdrų park és a Tymo turgus (piac) kerül a látóterünkbe. Télen nem működik, de nyáron tele van túrista vásárlókkal.
A folyó felett egy gyaloghidat érintünk, amelyen átsétálva újra Uzopis-ba érünk, a part menti ösvényről a városrész belsejébe kanyarodhatunk.
Végül elérünk a belvárosi utolsó Vilnia közúti hídhoz (kijárathoz) a Paplaujos tiltas ( híd)-hoz
Ha lenne még kedvünk sétálni, néhány száz méterre találunk egy gyaloghidat, amely az Uzopis tulsó végébe vezet, a helyi Bernardinų temető melletti gyalogúton.
 |
| A folyó a temetőből |
Végül a folyó elkanyarodik a messzeségbe.
 |
| A folyó a városi felső szakasza a Pavilnių nemzeti parkban |
Ha ezt látni akarjuk el kell szakadunk a folyótól, és autóba ülünk, hogy a Vilnia folyó egy másik arcát láthassuk a Pavilnių Regional Park-ban, ezen belül is a Belmontas parkban, de ez egy külön blog lesz.
 |
| A Vilnia folyó Belmontasnal |
Nagyon jó blog!
VálaszTörlésEgy apró kiegészítést tennék: a Neris partján lévő feliratok közül az "Ir aš tave" jelentése nem "Én vagyok", hanem "Én is téged".
Azaz a két part egymáshoz beszél, az egyik azt mondja "Szeretlek", míg a másik így felel: "Én is."