Vilnius magyar szemmel

Három kereszt hegy és a Bekes hegy Kalnų parkas (Hegyvidéki park)  Kalnų parkas (Hegyvidéki park) a Neris és Vilnia folyó találkozása fölött húzódó dombvidék és Uzopis északi határa A területen öt fő magaslat található, a Trya karniziai (Három kereszt) hegy, a Bekešo kalnas (Bekes hegy) és a Stalo kalnas (Plató, vagy Tábla hegy), a Gedimino kapo kalnas (Gediminas sírja hegy), valamint a Altanos kalnas (Atlanta hegy).  A hegy legmagasabb pontja 165 méter, így inkább dombnak nevezhetnénk, bár ha a meredek oldalról közelítjük meg valóban hegynek látszik. Bár évszázadokkal ezelőtt itt valóban hegyek állhattak, a Neris folyó a hegyek lábánál folyt. De az idő és az erózió megváltoztatta a tájképet. Ebben a blogbejegyzésben a Három kereszt, a Bekes és a Tábla hegy területét járhatjuk be. A gyalogtúrához legjobb a kiinduló pont a Vilnia torkolat. (  T. Kosciuškos g. 1a)   Innen lankás sétaút vezet felfelé. A másik oldalról meredek lépcsőn kell felkapaszkodni. A torkolat melle

Užupis Változások, frissítések a bejegyzésben (2019. nyár) Vilnius egy különleges városrészébe invitálok most mindenkit. Ha megcsodáltuk a barokk óvárost, nem tudjuk elkerülni ezt a városrészt, mert amennyire önálló terület, annyira része a város egészének A városban kanyargó Vilnia folyó által a Bernardine Parktól az Olandų (Holland) útig tartó területen, mintegy 60 hektáron elterülő zárt városrészről van szó. A városrész elnevezése az "už upės" folyón túli elnevezésből ered. A Vilnia folyó így választja el és köti össze Užupis-t a várossal. A folyón kívül egy meredek hegy és egy iparterület határolja. A városrész "Bohém"területként titulált, de ne úgy képzeljük el  mint Budapesten a romkocsmákkal teli utcákat. A városrész történetéről. Mint azt már Vilnius történetében leírtam, Vilnius neve Európa-szerte elterjedt, amikor Gediminas 1325-ben levelet intézett a Hanza városok polgáraihoz, iparosaihoz, kereskedőihez, amelyben hívta ők