Három kereszt hegy, VilniusKilátás a városra 2.
Három kereszt hegy és a Bekes hegy
Kalnų parkas (Hegyvidéki park)
Kalnų parkas (Hegyvidéki park) a Neris és Vilnia folyó találkozása fölött húzódó dombvidék és Uzopis északi határa A területen öt fő magaslat található, a Trya karniziai (Három kereszt) hegy, a Bekešo kalnas (Bekes hegy) és a Stalo kalnas (Plató, vagy Tábla hegy), a Gedimino kapo kalnas (Gediminas sírja hegy), valamint a Altanos kalnas (Atlanta hegy).
A hegy legmagasabb pontja 165 méter, így inkább dombnak nevezhetnénk, bár ha a meredek oldalról közelítjük meg valóban hegynek látszik. Bár évszázadokkal ezelőtt itt valóban hegyek állhattak, a Neris folyó a hegyek lábánál folyt. De az idő és az erózió megváltoztatta a tájképet.
Ebben a blogbejegyzésben a Három kereszt, a Bekes és a Tábla hegy területét járhatjuk be.
A gyalogtúrához legjobb a kiinduló pont a Vilnia torkolat. ( T.
Kosciuškos g. 1a) Innen lankás sétaút vezet felfelé. A másik oldalról meredek lépcsőn kell felkapaszkodni. A torkolat mellett egy nagyobb fizetős parkoló van, de ha még találni helyet a parkoló bejárata előtt, a hegyre vezető úton vagy a lőtér parkolójában, akkor a parkolási díj is megspórolható.
 |
| Nézzünk hátra egy pillanatra |
A kirándulás vérmérséklettől függően maximum másfél órás.
Amint a parkolótól felsétáltunk a Kalnų parko estrada (Hegyvidéki parkszínpad) porondja és lelátója tárul elénk.
A színpadon nyaranta koncerteket és ünnepi eseményeket rendeznek.
Ha tovább megyünk a kaptatón felfelé már a fák között feltűnik a Három kereszt sziluettje.
A magaslat eredeti neve Plikasis kalnas (Kopasz hegy) - bár azóta lekopott és benőtte az erdő -, vagy Lenktas kalnas (Ívelt hegy) volt.
A keresztek történetét több legenda lengi körül. Litvánia valamennyi történelmi eseményéhez fűződik egy-egy Kopasz hegyi történet.
Az elsők visszanyúlnak a 14. századig.
A következő legenda a keresztek építéséhez 1384, a litván nagyhercegek Vytautas és Jogaila (Jagelló, későbbi nevén Ulászló) megbékélése. Három keresztet Vytautas-t, Jogaila-t és Jadwig-ot ( I. Szt. Hedviget) szimbolizálta, akik a Jogaila házasodása után Lengyelország és Litvánia királynéja lett, és Litvánia Lengyelországon keresztül csatlakozott a keresztény nyugati kultúrához és civilizációhoz.
Magyar vonatkozás!
Szent Hedvig I. Nagy Lajos Magyar király lánya. Ebben az időben Lengyelországot a keletről érkező pogány litvánok serege fenyegette, így kapóra jött, amikor a litván fejedelem, Jagelló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte Jagelló és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett a házasságba.
Szent Hedvig I. Nagy Lajos Magyar király lánya. Ebben az időben Lengyelországot a keletről érkező pogány litvánok serege fenyegette, így kapóra jött, amikor a litván fejedelem, Jagelló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte Jagelló és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett a házasságba.
Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben.
Vagy egy másik kevésbé kalandos lehetőség. Vilnius, Trakai és Kaunas városok a Magdeburgi jogokhoz történő csatlakozás emlékére állították a kereszteket, 1387-ben.
A lényeg hogy eredetileg egy, vagy három fakereszt állt a hegy ormán. A 16. század közepén Vilniusról készült grafikákon látható már a kereszt. 1740-es években a romokban álló keresztek újjáépítésére szólították fel a Jezsuiták a város lakosságát.
1831-ben a Litván birodalom elbukása után a hegy katonai erődítményként szolgált a kialakított falakon belül álló keresztek így megmaradtak, bár állaguk jelentősen romlott.
1915-ben a német csapatok bevonulása után a három kereszt újjáépítését kérték a város lakói., 1916-ban a vasbeton kereszteket felszentelték.
1950-ben a megszálló szovjet csapatok a keresztet felrobbantották. Maradványai az újjáépített keresztek mögött ma is láthatók.
1989-ben építették újjá a Vilnius szimbolikussá vált, a város legtöbb pontjáról látható, este kivilágított, fehérben, ünnepeken vörösen tündöklő kereszteket.
Ha mindezt átgondoltuk nézzük meg a csodálatos panorámát.
De induljunk tovább az erdei ösvényen, visszanézve látható a Három kereszt.
 |
| Madárodúk mindenfelé |
Magyar vonatkozás!
Bekes hegy névadója Bekes Gáspár(1520-1579) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsadója. Magyrország háromrészre szakadásakor a Habsburg császár akarta erdélyi fejedelemmé tenni, de ellenfele Báthori Istvánt választották az erdélyi rendek. Hosszas viszálykodás után Báthori mint lengyel király és litván nagyfejedelem hadserege főparancsnokává nevezte ki. Unitárius vallása, később ateista nézetei miatt halála után egyik keresztény temetőbe sem fogadták be, de óhaja szerint Báthori parancsára a mai Bekes hegyen temették el. Sírjára nyolcszögletű 20 méter magas tornyot építettek.
 |
| Forrás:«Tygodnik Illustrovany» című lengyel képes lap |
A sír és a torony a hegy eróziója miatt eltűnt, a megtalált ereklyéket a Vilniusi Nemzeti múzeumban őrzik.
A helyet a domb aljában lévő kopjafa őrzi
Bekes neve az általa viselt kabát nevében tovább él, ez a BEKECS, báránybőr kabát. Lengyel neve is" bekjesa".
A bekes hegytől elkanyarodva egy lépcsőn juthatunk a terület legmagasabb pontjára a Stalo kalnas-ra "(Tábla hegy)
Innen visszasétálhatunk a városba azon az úton ahol jöttünk, vagy a Bekes hegy melletti lépcsőn lemehetünk a Bernardine Parkba.
Ha nem a Vilnia torkolattól indulunk, akkor a Bernardine Park mellől a Vilnia partról a lépcsőn a Bekes hegyre jutunk.
Végül egy távoli kép a Három kereszt hegyről
Megjegyzések
Megjegyzés küldése