Vilnius alapítása
Vilnius alapítása
 |
| A Királyi vár Gediminas nagyfejedelem szobrával |
Az 1323-ból származó feljegyzés szerint Gediminas Litvánia nagyfejedelme
a Vilnia folyó menti erdőkben vadászott. A sikeres vadászat után a folyópartján álló hatalmas hegyen, amely olyan mint egy hatalmas szörnyeteg (Tauro hegy) erdejében elszenderült, álmában a dombtetőn, egy vas-farkas üvöltött úgy mintha száz farkas üvöltene.
 |
| Gediminas álma, a vas-farkas |
Az akkori időkre jellemzően az álmának jelentéséről a
kivis-ét (sámán), Lidekiát kérdezte meg. Ő azt mondta, hogy itt a Nénis és a
Vilnia folyók találkozásánál egy várat kell építenie a dombtetőre, és építenie
kell egy várost a domb körül, hogy a város híre farkas üvöltés-szerűen terjedjen
a világban.
A hegytetőre várat építtetett, a helyre aholmegpihent pogány szentélyt építtetett ahol áldozati tűz égett.
A város felépült, Gediminas Trakaiból ide költözött, ekkor lett főváros (először).
Gediminas levelében szerepel az „in civitate nostra regia Vilna“ – fejedelmi városunkban, Vilnában szöveg ezért
Mint egy másik szobor is emlékezik rá, Gediminas kardjával megjelölve a vár helyét, majd talán leszúrja kardját. Úgy tűnik kard hagyománya élt a litvánoknál.
A hegytetőre várat építtetett, a helyre aholmegpihent pogány szentélyt építtetett ahol áldozati tűz égett.
A város felépült, Gediminas Trakaiból ide költözött, ekkor lett főváros (először).
Gediminas levelében szerepel az „in civitate nostra regia Vilna“ – fejedelmi városunkban, Vilnában szöveg ezért
a történetírók szerint Vilnius "születésnapja" 1323 január 25.
Mint egy másik szobor is emlékezik rá, Gediminas kardjával megjelölve a vár helyét, majd talán leszúrja kardját. Úgy tűnik kard hagyománya élt a litvánoknál.
 |
A dombtetőn felépült a vár fa tornyokkal. Bár többször elpusztult, de a litvánok azt tartják bármely műemlékükről mai is, hogy ha elpusztul megépítjük újra, így ma már a várból csak egy részlet maradt meg, de a többször újraépített torony, bár kőből, áll ma is.
 |
| Gediminas torony |
A felső vár
A város neve Európa-szerte valóban
elterjedt, amikor Gediminas 1325-ben levelet intézett a Hanza városok
polgáraihoz, iparosaihoz, amelyben hívta őket a városba. Ekkor a város litván lakói mellett
az iparosoknak, kereskedőknek köszönhetően hamarosan számos más nemzetiség is
megtelepedett.
A történelmi körülmények miatt számos nemzetiség:
litvánok, beloruszok, lengyelek, oroszok, ukránok és zsidók vertek gyökeret
Vilniusban. E nagy közösség számára Vilnius adott volt, rengeteg
lehetőséggel a kultúra és a jólét előmozdításához. Ez a multikulturális
örökség megtalálható Vilniusban és az óváros emlékeiben.
Gediminas szerepe az ország vezetése során jelentős volt, bár a pogány vallás - Európa szempontjából - visszalépés volt Mindaugas király keresztény törekvéseivel szemben.
Gediminas szerepe az ország vezetése során jelentős volt, bár a pogány vallás - Európa szempontjából - visszalépés volt Mindaugas király keresztény törekvéseivel szemben.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése